A ma kapható klímaberendezések mindegyike tud fűteni. De nem mindegyiket gazdaságos téli fűtésre használni. Ez a felfűtendő helységtől és a készüléktől is függ. Készülékválasztásban is tudnak kollégáink segíteni ide kattintva!
Valóban gazdaságosabb klímával fűteni, mint gázzal?
Az esetek többségében igen. Elsősorban a klíma készüléktől függ, de igen komoly szerepe van a külső hőmérsékletnek is. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet annál rosszabb a hatásfoka a légkondicionálónak. Az átmeneti (őszi, tavaszi) időszakban mindegyik klíma költséghatékonyan üzemeltethető, de a hideg, téli időszakban túl költséges lehet a fűtés egyes készülékek esetében. Tehát ha csak egy kicsit szeretne melegíteni, akkor ideális a klímát beindítani. 10-15 perc alatt befűt, nem szükséges beindítani a kazánt és órákat sem kell várni, míg fölmelegszik. A klíma készülékek nagyobb részével 7-10 fokig jobban vagy hasonló hatásfokkal tudnak dolgozni mint egy cirkós kazán. A jobb; fűtésre optimalizált berendezések viszont 0, -5 fok környékén érik el ezt a határt. Emiatt a nagy hidegben, amikor jelentősen, tartósan 0 alá csökken a hőmérséklet, gazdaságosabb lehet egy gázfűtéses rendszer. Ennek ellenére érdemes klímát választani fűtési megoldásnak, hiszen nem folyamatosan megy mínuszba a hőmérő higanyszála. A leghidegebb téli hónapban (januárban) Budapesten az átlagos középhőmérséklet 0,4 fok. Vagyis egy téli fűtésre is alkalmas készülékkel gazdaságosabban jövünk ki, mintha gázzal fűtenénk.
Szeretnék a szobákon kívül a fürdőbe és a konyhába is fűtő berendezést berakatni, lehetséges ez?
A vizes helyiségekben és a konyhában más megoldást kell találni. A magas pára és a konyhában lévő zsiradékok tönkre tehetik a berendezést, mivel zsíros lerakódás kerül a hőcserélőre, ami már többé nem vagy csak kis részben tudja a hőt átadni a levegőnek.
Mi az inverteres klíma berendezés?
Az inverteres készülékek folyamatos teljesítmény-szabályozást tesznek lehetővé, így a fellépő teljesítményigénynek megfelelő kompresszor-fordulatszám beállításával a leghatékonyabb üzemelést és a legjobb komfortérzetet biztosítják.
Hová helyezzük el a klímát a helyiségben?
A klímaberendezések beltéri egységének ideális elhelyezése kiemelten fontos a megfelelő teljesítmény leadása érdekében. Figyelembe kell venni, hogy hűtés illetve fűtés üzemmódban is hatékonyan tudjon dolgozni a készülék. Kiemelt figyelmet érdemel a klímák vezérlése fűtés üzemmódban, mivel a befújt meleg levegő áramlása sokkal nehezebben kalkulálható a folytonos meleg felfelé áramlás miatt. Néhány példa a szabályozást megzavaró telepítési körülményekre: nincs elegendő távolság elhagyva a mennyezettől, függöny közelébe került a beltéri egység, túl nagy a helyiség belmagassága, nem megfelelő az épület szigetelése stb. Minden esetben indokolt a szakemberrel történő konzultáció a megfelelő falfelület kiválasztására. Továbbá a klíma helyének megválasztásakor figyelembe kell venni a beltéri és kültéri egység közötti minimális és maximális csőhosszra vonatkozó előírást.
Milyen teljesítményű klímára van szükségem?
Szakember helyszíni szemléje mindenképpen szükséges a pontos teljesítmény kiválasztásához, mivel figyelembe kell venni a hűteni/fűteni kívánt helyiségek hőszükségletét, amit számos helyszíni tényező befolyásol: ablakok mérete, szigetelés mértéke, belmagasság, hőforrások mennyisége (pl. hűtők), látogatók száma stb. A túlméretezés, és az alulméretezés is jelenthet problémát, ezért a megfelelő teljesítmény meghatározása elsődleges feladat.
Mi is az az SEER és SCOP érték?
A klíma készülék „jóságfokát” mutatja. Szezonális energiahatékonysági tényező (SEER) – Ez az érték a készülék teljes energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező kiszámításához az éves hűtési igényt kell elosztani a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztással. Szezonális teljesítmény együttható (SCOP) – Ez az érték a készülék teljes teljesítményegyütthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához a referenciának számító éves fűtési igényt kell elosztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.